Az új észak-koreai nukleáris vektorok érkezésével szembesülve a dél-koreai haditengerészet első szárazföldi csapásmérő képességekkel látja el magát, hogy teljes mértékben elfoglalja helyét a Phenjan elleni stratégiai egyensúlyt biztosító 3 tengelyes doktrínában.
A 2010-es évek végéig az észak-koreai stratégiai rendszerek által jelentett fenyegetés alapvetően nukleáris képességgel rendelkező föld-föld ballisztikus rakétákból állt, a SCUD család rövid hatótávolságú rendszereivel, majd a 2000-es évek elejétől a a tisztán nemzeti számlarendszerek megjelenése, mint pl Hwasong-7 vagy Nodong-1 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta.
A 2010-es évek második felétől Phenjan új, nagy teljesítményű bennszülött rendszereket tesztelt. félballisztikus röppályás ballisztikus rakéták, mint a KN-17, interkontinentális rakéták, mint a Hwasong-14, sőt közepesen változó ballisztikus rakéták és rakéták KN-23 hiperszonikus vitorlázógépekkel, továbbá új cirkálórakéta modellek.
Ezzel egy időben az észak-koreai haditengerészet vállalta, hogy felszereli magáta szovjet Romeo osztályból származó új tengeralattjáró-osztály, amelyet a Sinpo osztálynak neveztek el, amely közepes SLBM változtatással képes ballisztikus rakétákat megvalósítani, új veszélyt jelentve szomszédjára, és mindenekelőtt aláásni a Szöul által bevezetett „3 tengelyes” doktrínát.
Valójában a phenjani nukleáris fenyegetéssel való szembenézés érdekében a dél-koreai fegyveres erők kidolgoztak egy doktrínát, amely képes megfékezni azt, három egymást kiegészítő összetevő köré épülve: Dél-Korea nukleáris létesítményei és képességei elleni megelőző csapások, amint a fenyegetés bekövetkezik A nukleáris csapás küszöbönállónak számít, a nukleáris vektorok elfogása az antiballisztikus képességgel rendelkező észlelő és elfogó rendszerek nagy hálózatának, valamint a hagyományos masszív csapások sorozatának köszönhetően, amelyek az ellenfél képességeit, parancsnokságát, kommunikációját és logisztikáját lebontják.
Ebben az összefüggésben az új fenyegetések megjelenése, különösen az észak-koreai tengeralattjárók, amelyek képesek nukleáris ballisztikus fegyverek bevetésére, természetesen átalakították a fenyegetés topológiáját, amelyre a dél-koreai haditengerészetet érintő mélyreható átalakulás, különösen azáltal, új szerep a „3 tengely” doktrínában.
Ennek elérése érdekében a dél-koreai haditengerészet komoly erőfeszítéseket kezdett az autonóm rendszerek hatalmas flottájának beszerzésére, beleértve a felszíni és víz alatti haditengerészeti drónokat, valamint a légi drónokat.
Így, ha ma az autonóm rendszerek, mint például a 2017 óta fejlesztés alatt álló ASWUUV víz alatti tengeralattjáró-elhárító drón, az ország haditengerészete által összehangolt felszerelésnek csak 1%-át teszik ki, akkor a most bejelentett cél az, hogy 9-re elérjék a 2025%-ot, közel 30%-ot. 2030-ra, a végső cél pedig körülbelül 45% a 2040-es évek elejére.
Feladatuk éppen az lesz, hogy az észak-koreai haditengerészeti képességeket állandó ellenőrzés alatt tartsák, és különösen, hogy képesek legyenek nyomon követni, és ezáltal rövid időn belül megsemmisíteni a nukleáris rendszerekkel felszerelt hajókat és tengeralattjárókat, amelyek SLBM rakétákkal felfegyverzett tengeralattjárók, ill. cirkáló rakétákkal potenciálisan felszerelt korvetteket és fregattokat, és így kielégítik a doktrína első szempontját. A dél-koreai haditengerészet szerepe azonban nem áll meg itt.
Valójában az elkövetkező évben hamarosan megkapja a Jeongjo the Great osztály három rombolója közül az elsőt, a Sejong the Great osztály nagy légelhárító rombolójának evolúcióját, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy megfeleljen a „Jeongjo the Great” osztály második részének. 3 tengely” doktrína.
A cikk 75%-a még olvasásra vár,
Iratkozz fel, hogy hozzáférj!
Les Klasszikus előfizetések hozzáférést biztosítanak
cikkek teljes verziójában, És reklám nélkül,
6,90 €-tól.
Hírlevél Bejelentkezés
Regisztráljon a Meta-Defense Hírlevél hogy megkapja a
legújabb divatcikkek naponta vagy hetente
[…] […]