Kína–Tajvan konfliktus esetén a Népi Felszabadító Hadsereg 2026-ban még Tajvan blokádja esetén sem remélhet katonai sikert a CSIS által végzett szimulációk szerint.
Míg az európai vezetők és a katonai személyzet figyelme logikusan most Oroszországra és az ukrajnai konfliktus közvetlen és indukált következményeire összpontosul, az amerikai stratégák mindenekelőtt a Washington és Washington közötti politikai és katonai patthelyzet kialakulásának előrejelzésére összpontosítanak. Peking a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon.
A két világnagyhatalom közötti súrlódások fő témája nem más, mint Tajvan szigete, amely 1949 óta autonóm, miután Csang Kaj-sek nacionalista erői, amelyeket Mao Ce-tung kommunista erői legyőztek, elhagyták a kontinenst, hogy autonóm kormányt alakítsanak ki. a sziget.
Ha a 90-es és 2000-es években a Tajpej és Peking közötti együttműködés a kínai gazdasági forradalom egyik pillére volt, mindkét főszereplő javára, a Kínai Népköztársaság soha nem hagyta fel újraegyesítési ambícióit, és a Kínai Népköztársaság egyik pillére lett. Az 70-es évek elején tárgyalásokat folytattak az Egyesült Államokkal a szovjet hatalom ellen.
A feszültség jelentősen megnőtt a témában Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülésével, aki első mandátuma óta stratégiai célkitűzéssé tette Tajvan újraindítását, hogy a Kínai Népköztársaság tartományává tegye, még akkor is, ha ehhez fegyveres beavatkozásra volt szükség.
Ugyanakkor a rendkívül dinamikus iparral és figyelemre méltó tervezéssel támogatott kínai fegyveres erők káprázatos fejlődésen mentek keresztül, nevezetesen az elsőrangú nyílt tengeri flotta, valamint az ugyanilyen hatékony és méretezett légierő erőltetett felépítése révén.
Egészen addig a pontig, hogy a Pentagon e színházért felelős legmagasabb rangú tisztjei nyíltan figyelmeztettek a Tajvan körüli konfliktusok veszélyére rövid távon, az Egyesült Államok pedig védelemről biztosította az országot kínai katonai agresszió esetén.
Ebben az összefüggésben van a Center for Strategic and International Studies (CSIS) amerikai agytröszt szimulációsorozatot végzett felmérni, milyen következményekkel járhat a Népi Felszabadító Hadsereg erői által 2026-ban Tajvan ellen végrehajtott kétéltű és légideszant katonai támadás, valamint egy amerikai és japán beavatkozás, amely szövetségesük segítségére siet.
A 2026-os dátum nem elhanyagolható, hiszen Phil Davidson tengernagy, az amerikai haderő akkori parancsnoka a csendes-óceáni térségben 2021-ben kijelentette, hogyTajvan elleni kínai katonai beavatkozásra 2027 előtt kerülhet sor, év újrakezdése óta, az amerikai haditengerészet által et az Egyesült Államok légiereje, mint a Csendes-óceáni erők lehetséges eltolódásának sarkalatos dátuma.
Emellett Hszi Csin-ping elnök harmadik mandátuma is lejár 3-ben, bár módosították a kínai alkotmányt, hogy a tervezett kettőn túl is indulhasson egy új mandátumért.
Anélkül, hogy a legkevésbé lennének meglepőek, ezek a CSIS által végzett szimulációk lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük ennek a színháznak a kérdéseit és dinamikáját.
A cikk 75%-a még olvasásra vár,
Iratkozz fel, hogy hozzáférj!
Les Klasszikus előfizetések hozzáférést biztosítanak
cikkek teljes verziójában, És reklám nélkül,
6,90 €-tól.
Hírlevél Bejelentkezés
Regisztráljon a Meta-Defense Hírlevél hogy megkapja a
legújabb divatcikkek naponta vagy hetente
[…] […]
[…] gyorsan fejlődtek ebben az évben a bolygón. Ez a helyzet Tajvan szigetével, amely Hszi Csin-ping kínai elnök ambícióinak tárgya, de a Perzsa-öböl esetében is a katonai képességek ereje növekedésével […]
[…] jelenleg az amerikai hadseregek legfontosabb aggálya. A tény az, hogy a tajvani hatalomátvétel körüli szimulációk, a magas rangú ausztrál katonai és politikai tisztviselők által megfogalmazott becslések, vagy a […]
[…] A Csendes-óceán nyugati részén, Guamban és Japánban található amerikai és szövetséges légitámaszpontokra a kínai erők megelőző jelleggel tömegesen csapnak le, és ezek jelentős ideig működésképtelenné válnak. Ebben az esetben a Fuvarozócsoportok és a […]